~9. rész

 Sziasztok! köszönöm a komikat! itt az új rész! legalább 10 komi és jön a kövi :$$

- Zayn! –löktem el magamtól. –Ezt nem szabad!

- Akkor meg adsz egy füzetet és megyünk órára?- tárja szét a karjait, kissé meglepődve.

- Nem! Van neked füzeted! – miért én adjak neki füzetet?...

Zayn kivett egy füzetet a táskájából és siettünk órára.

A terem előtt Zayn meg ragadta a kezem.

- Nem muszáj velem törődnöd! –megállít az ajtó előtt. Pár másodpercig csak álltunk egymás előtt. Aztán ki is csengettek az óráról.

Mindenki ki rohant.

- ÚRISTEN! ITT VAN ZAYN MALIK! –ordít egy csaj.

Ekkor mindenki meg rohamozta Zayn-t.

Sok tini lány, aki olvadozik a One Directionért... Karba tett kézzel néztem végig, ahogy Zayn osztogatja az aláírásokat. Az egész szünetem azzal ment el hogy Zayn-t és a rajongóit néztem, van aki képet csinált vele, mások csak aláírást kértek, vagy beszélgettek.

Kicsit közelebb mentem.

- Miért szakítottál Perrie-vel? –jött a tömegből a kérdés.

Zayn szemével elkezdett keresgetni engem a tömegben.

- Miatta! –mutat rám, sármos mosolyával.

Elsüllyedtem szégyenemben..

Mindenki engem bámult.. alig vártam hogy becsengessenek, szerencsére hamar megszólalt a csengő.

- Oké! Oké! Zayn-nek most kémia órája van! –török utat magamnak a tömegben, Zayn-t csuklójánál fogva rángattam be a kémia laborba.

- Áúú! Erről szokj le! –dörzsölgeti csuklóját.

- Jó bocsi! –fejemet leszegtem, és a helyemre rohantam.

Zayn fejét csóválva jött utánam, lassan mindenki meg érkezett órára, kis késéssel a tanár is, Mrs.Smith.

- Gyerekek! Ma kísérletezni fogunk! Mondom is a párokat:  Liza és Ben, Stella és Zack.. Elisa te  Max-el leszel … Taylor és Vanessa.. Amanda te pedig Zayn-t kapod! –ahogy kimondta a tanárnő, szó szerint rosszul lettem, csak bámultam magam előtt a padot, elővettem a tollam és egy papír lapot kezdtem el firkálni, nyugtatás képen.  Zayn nagy lazán fel állt a helyéről, és a mellettem lévő székre ült. Két lábát kicsit szét nyitotta, és hintázni kezdett. Össze gyűrtem a lapot amire rajzolgattam, és elővettem a kémcsöveket, amit a kémcső tartóba helyeztem.

- Most mit csinálsz? –Zayn össze ráncolta szemöldökét.

- A feladatot!

Zayn egy „bocs már!” fejet vágott, majd figyelni kezdte a kísérletet.

Össze öntöttem a két vegyületet, teljesen biztos voltam magamban, hogy jól csinálom.

- Várj! - kikapta a kezemből az egyik üvegcsét.

- Ezt most mégis miért? –szorítom össze a fogaimat, és halálos tekintetemet Zayn-re szegeztem.

Zayn egy nyugtató tekintettel rám nézett… persze, mintha tudná mit csinál…

Óvatosan meg löttyintette a folyadékkal teli üvegcsét.

Éreztem, hogy gáz lesz… Becsuktam a szemem, és vártam hogy mi lesz.

- Kész! –jelenti ki Zayn büszkén.

- Mi? Ennyi? Sikerült? –tátott szájjal bámulom Zayn-t, és a kísérletet felváltva.

- Miért nem bízol bennem? –Zayn egy váratlan mozdulattal, tárta szét kezeit, láttam hogy baj lesz.. éreztem.. a gyors, figyelmetlen mozdulatával le verte mind két kémcsövet. Hatalmasat csörrent a földön.. Reménykedve néztem le a földre, reméltem hogy legalább nem tört el.. de, eltört… a mérgező anyag, lassacskán szétfolyt a padlón, helyenként lyukakat hagyva maga után.

- Szép volt! – szép lassan tapsoltam meg Zayn-t.

- Hát ezt jól meg csináltad! Ez a te hibád! –mutogat rám Zayn.

- Mi van? Az enyém? Te verted le !!!  

- Hát nem kellett volna a kezembe adni! –Zayn újra széttárta karjait.

Hát nekem ebből elegem van.. határozott mozdulattal felálltam a székről, úgy gondoltam simán kisétálok a teremből, de Mrs. Smith szúrós tekintete nem engedett ki az ajtón.. Visszasétáltam Zayn-hez, és duzzogva bevágtam magam a padba. Az óra hátralévő részében, próbáltam nem keresni Zayn tekintetét… Ő csak, mintha mi sem történt volna, lapozgatta a füzetét..

Mrs. Smith, beírt nekünk egy óriási egyest, amitől elég ideges lettem, nagyon fontos nekem a tanulás.. egy kémia egyessel egyik jó suliba se fognak felvenni… Amikor végre ki csengettek, csak úgy rohantam fel az emeletre.. ahol Elisával futottam össze.

- Szia! –köszönök neki idegesen, és vettem magamnak egy kávét.

- Hello! Ami nyugi! Ne idegeskedj Zayn miatt! –simít végig a karomon.

Leültünk egy asztalhoz, én kávézgattam, Elisa pedig egy szendvicset evett.

- Nem értem mi lett Zayn-nel… amikor meg ismerkedtünk nem ilyen volt.. – panaszkodtam, miközben a kávémba kortyoltam.

- De persze én vagyok a hibás.. nem kellett volna hülyén viselkednem. –hajtom le a fejem.

- Ez így van! –szólal meg az említett fiúnak a hangja.

Fel kaptam  a fejem, és Zayn a falnak dőlve, hallgatta hogy mit beszélgetünk.

- De értékelem hogy igyekszel helyre hozni! – kacsint és az asztalunkhoz lép.

- Nem ülsz le? –kérdezi Elisa. 

- Ha ez Amandát se zavarja.. –néz rám barna szemeivel, és egy gúnyos mosoly volt az arcán.

- Nem! Dehogy! Csak nyugodtan! –nem tudtam nemet mondani.

Zayn meg kerülte az asztalt, majd leült mellém, szorosan.

- Kaphatok egy kortyot? –nézegette a kezemben lévő kávét.

- Igen! – szemforgatással toltam felé a kávém.

Zayn elvigyorodott, és elkezdte inni.. az egy kortyból, lett vagy tíz… mire visszakaptam már csak egy korty maradt benne. Persze nem szóltam ellene semmit.

Majd becsengettek, matek órára ültünk be.. alig vártam hogy vége legyen..  amikor megszólalt, a megmentő kicsengő, Elisa és én rohantunk ki a suliból.