~10. rész.

Sziasztok! meghoztam az új részt! 10 komi és jön a kövi! 
Volt egy kis össze tűzés a két blog között... a két blog története teljesen más.. egymástól független.

- Hol van Zayn? –torpan meg a suli kapuban Elisa.

- Ott! –mutatok rá egy fekete kocsira, aminek Zayn támaszkodott.

- Sziasztok! –lökte el magát a kocsitól.

- Sietünk! Mint látod! –flegmán közöltem Zayn-nek, aki ezen csak elvigyorodott. Siettem tovább, nem is figyeltem rá. Már majdnem elhagytam a parkolót.

- Haza viszlek titeket! – húzza a száját mosolyra Zayn, aki lassan hajtott a járda mellett kocsijával. Mi a fenéért jön utánunk? hát mondjuk egy helyre megyünk..

- Nem kösz!  –még sietősebbre vettem a tempót, de Zayn nem hagyta magát.

- Jó akkor mondom másképp.. Szálljatok be! –nyúlt át a kocsi másik felébe és kinyitotta az anyós ülés ajtaját.

Vetettem Zayn-re egy „na jó” pillantást, és száj húzogatás keretében beültem a kocsiba és becsaptam az ajtót. Elisa hátra ült.

- Na nézd már! A híres Zayn Malik hordozgatja a segged! –egy mű röhögéssel szólal meg Zayn a volán mögül.

- Te csak vezess! – mutatok az útra.

Zayn szájára egy hatalmas mosoly ült, és vidáman vezette a kocsit.

- Ha most ilyen méreg zsák vagy, vajon mit fogsz szólni a holnaphoz? -egy gúnyos mosoly keretében tette fel a kérdést.
 - Még nem mondta az a Mr.Eddy  vagy hogy is hívják? -kerekedett ki a szeme.
- Miért? miért akarna velem beszélni a színjátszó szakkör vezetője? -egy eléggé értetlen fejet vágta. Legalább is biztos az volt, mert Zayn nagy nevetésbe tört ki.
Bekanyarodott a ház elé, és beparkolt.

Meg se vártam hogy leállítsa a motort, ugrottam ki a kocsiból.

- Várj már! –kiált utánam Zayn. Az ajtó előtt megálltam, karba tett kézzel vártam hogy Zayn és Elisa utolérjenek.

Elisa sietett utánam, Zayn pedig direkt váratta magát. Szép lassan sétált hozzánk. Kinyitottam a bejárati ajtót.

- Sziasztok! – köszön Harry, aki épp a kanapén ült, és tévét nézett.

- Na milyen volt az első nap a suliba? –  Louis meg veregette Zayn vállát, és gúnyosan röhögni kezdett.

- Van leckéd? – futott Niall is Zayn-hez.

Szegényt mindenki szekálja a suli miatt.

- Fiúk ne aggódjatok! Zayn nagyon jól viselkedik a suliban! Még csak egy kémcsövet tört el! –mosolygok Zayn-re.

- Nagyon vicces! És amúgy is kettőt! –húzztq résnyire a szemét.

Ön elégült mosollyal mentem fel az emeletre, Ledobtam a táskám, majd bele vetettem magam a puha ágyba. Elgondolkoztam azon a csókon, azon a mennyei csókon. Kicsit kellemetlenül éreztem magam miatta.. de hát Zayn kezdeményezett! Kíváncsi vagyok, vajon mit jelent neki ez a csók. A gondolat menetem kopogás szakította meg.

- Hali! Ide adod a matek füzeted? –jött be egy csibész mosollyal az arcán.

- Persze! Tessék. –előkotortam a táskámból, és oda nyújtottam Zayn-nek.

- Kösz. –intett a füzettel és kifelé indult a szobámból. Nem bírtam ki, hogy ne szóljak neki.

- Zayn, várj! –szóltam utána, kicsit elcsuklott a hangom.

Zayn megtorpant az ajtóban, és egy „mi van már?” fejjel jutalmazott meg. Összefonta maga előtt a karjait, és felhúzta a szemöldökét.

Türelmetlenül várta, hogy mit akarok mondani.

- Az a csók.. ma a suliban.. –dadogtam zavartan, össze vissza.

- Mi? –Zayn értetlenül nézett rám. Persze. Mintha nem értené.

- Csak tudni szeretném, neked mit jelentett az a csók? –sütöttem le a szemem. Zayn csak karba tett kézzel álldogált.

- Semmit. –jelentette ki magabiztosan, nevetve.

Mi? Neki nem jelentett semmit az a csók?

- Miért csinálod ezt? Annyira megváltoztál! Mintha nem is te lennél! –törtem ki végül magamból.

- Nem! Te teljesen rosszul látod. Ez vagyok én! Az akit először meg ismertén, na ő nem az igazi Zayn volt! –Zayn kikerekedett szemekkel közölte, a fájó tényt. Majd sarkon fordult, és határozott lépésekkel indult ki az ajtón.

- Nekem se jelentett semmi! –ordítottam utána. Zayn ezen hangosan felnevetett.

Az egész délutánom a tanulással ment el. Felnéztem még Twitter-re.

„hé srácok!  @L.Amanda totál ki van borulva azon hogy  állítólag "meg csókoltam".. gázos ügy xx”

Ez állt Zayn kiírásai közt. Mi van?? Állítólag? mi az hogy állítólag? Egyáltalán miért  kellett ezt ki írni twitterre? Tudom hogy meg csókolt! És most az egész világ előtt meg szégyenít? Mit képzel ez magáról??! Meg alázott az egész világ előtt! Van fogalma arról hogy ezzel mit okozott nekem??. A Laptopomat erőből csuktam össze.

Hogy tehet ilyet? Elöntött a düh. Mi vagyok én hogy csak úgy játszhat velem? Hát akkor Zayn Jawadd Malik! Kihívás elfogadva!És persze még mindig izgatott az a Mr.Eddy-is ügy... vajon mit akart ezzel mondani Zayn?

Este letusoltam és elintéztem a szokásos dolgokat. De ahogy volt egy kis szabad időm, csak is Zayn-re tudtam gondolni, és vele együtt arra a csókra. Hazudtam neki. Azt hazudtam hogy semmit sem jelent az a csók. Isteni csókja, mindig ott volt a gondolataimban. Zayn-ben meg fogott valami. Talán a lazasága? Vagy az a nemtörődöm stílusa?. Az a rosszfiús beütése. A sötét, fekete haja, és azok a barna szemek azokkal a sűrű hosszú fekete szempillákkal tökéletesítve. Amitől rögtőn elalélok. És persze az ajkai, amit már egyszer tapasztaltam a számon. És a nyelve ami igaz, még csak egyszer furakodott a számba. De már ennyiből meg tudom mondani, hogy rohadt jól csókol!

Azt hiszem… bele estem.. TOTÁL ODA VAGYOK ÉRTE! És nem bírom ki hogy ne rá gondolja … de a játékunk elkezdődött!.  Egyébként nem tudom hova tenni, hogy így megváltozott. Kicsit zavar.. de így legalább meg ismerem az igazi énjét! Ami máris megfogott!

Ezekkel a szavakkal ringattam magam álomba.

Reggel telefon csörgésre ébredtem. „Dave” állt a mobilom kijelzőjén.

Remek! Már csak ő hiányzott.

- Haló!

- Szia Amanda! Jól vagytok? –tette fel a kérdést, kissé nyálasan.

- Hogy jól vagyok? Te ezt komolyan kérdezed? Itt hagytál minket 5 fiúval! És Zayn-nel tökre nem jövünk ki! –jó lehet kicsit kiborultam, de ez szerintem teljesen normális.

- Láttam a twitter kiírást. –megértően hangozott a mondata.

- És nem tudom hogy mit csináljak.. vissza akarok vágni.. de nem megy! – panaszkodtam Dave-nek.

- Egyszerű! Ne szólj hozzá egy darabig! – egyszerűen mondta ki.

-  Mi? hogy ne szóljak hozz? HOZZÁ? az teljesen képtelenség! –mondtam kissé flegmán.- Miért mentél el? – újra  letörve kérdezősködtem.

- Egy lány miatt.. egyenlőre elég ha ennyit tudsz! –szinte láttam magam előtt, ahogy kacsint.

De mi az hogy elég ennyit tudnom? .. akkor úgy érzem eleget beszéltem az én drágalátos bátyámmal. Le is raktam a telefont, semmi elköszönés nélkül.

 De ez, hogy nem szóljak Zayn-hez.. lehet be válna..
Hát ez a nap is jól kezdődik.