~32.rész /Befejezés/

Na hát utoljára írok ide # úgy volt hogy Zayn szemszögéből lesz, de hát mégis csak a főszereplőnek kéne zárnia a blogot# :(( Minden kedves olvasómnak köszönök mindent! ha ti nem lennétek, most egy befejezetlen történet lenne itt ehelyett. Csodás hónapok voltak, amíg írhattam nektek. Minden egyes szót boldogan pötyögtem le. Nem bántam meg hogy bele kezdtem a történetbe, sőt, örülök hogy így döntöttem, mivel úgy érzem fejlődtem. Azt hiszem sok örömöt tudtam magamnak okozni az írással, és remélem nektek is :) Ezúttal is szeretném meg köszöni, hogy nem hagytatok magamra a történettel, sokat számít nekem az olvasók véleménye, hisz abból tudom min kell javítani, vagy mit kell úgy hagyni ahogy van :P Hálás vagyok mindenkinek, akár mennyire is csöpögősnek hangzik, de így van :D A befejező részről csak annyit, hogy Happy End lett, úgy ahogy sokan akartátok :) Úgy gondolom alakítottunk egy nagy családot, közösen, ami szerintem fantasztikus. <3 de hát ez is eljött, a búcsú. Még egyszer KÖSZÖNÖK MINDENT! <333
Természetesen nem hagyom abba a bloggerkedést, tevékenykedek még másik blogon :) ha szeretnétek még az írásomat olvasni ITT megtehetitek :) És páran írtátok, hogy szívesen meg ismerkednétek velem. Hát ennek sincs semmi akadálya :D mindössze annyit kell tennetek hogy,  Bejelöltök és rám írtok.

  Reggel nem először keltem arra, hogy szédülök és iszonyatos hányingerem van. Oldalra biccentettem a fejem, így tökéletes kilátás jutott Zayn-re, aki még édesen aludt. Csodálkozva néztem végig rajta újra és újra. Számtalanszor láttam már kócos haját, borostás arcát. Lassan másfél éve ébredek mellette minden reggel. Keze mellkasomon pihent, s védelmezően tartott maga mellet. Gyengéd csókot leheltem homlokára, majd megpróbáltam óvatosan kimászni karjai fogsága alól. Szerencsére Zayn olyan mélyen aludt, hogy észrevétlenül surranhattam ki közös háló szobánkból. Émelyegve botorkáltam el a fürdőszobáig, pont annyira volt időm hogy felhajtsam a wc ülőkét, abban a pillanatban előtört belőlem a tegnapi vacsora. Reflex szerűen kaptam a hajamhoz, annak érekében hogy ne okádjam le azt is. Ekkor megéreztem egy meleg kezet a derekamon.
- Jól vagy? -jött a hátam mögül érkező érdes hang. Mivel még mindig úton volt kifelé a rántott hús, nem tudtam válaszolni. Zayn segítő készen vette ki kezemből a hajam és helyettem ő tartotta azt, miközben gerincem vonalát simogatta. Pontosan tudta mit kell ilyenkor tennie, mivel nem először történik ez velem. Körülbelül tíz perces öklendezés után ki ürült a gyomrom, még mindig émelyegve töröltem meg számat, majd hátra fordultam Zayn-hez.
- Jobb már? -kérdezte aggódó pillantásokkal.
- Igen! Készítenél nekem egy teát? -ügyes kérésemmel próbáltam megszabadulni tőle.
- Persze! -hevesen bólogatott és egy hatalmas cuppanós puszit nyomott homlokomra. Megvártam még kimegy, majd gyorsan kutatni kezdtem a tükör alatti fiókokban. Már egy ideje folyamatosan rosszul vagyok és érzem hogy valami nincs rendben, ezért most rá vettem magam egy tesztre. Hamar megtaláltam a vészhelyzetre elrejtett kettő darab terhességi tesztet, ugyan is egyben nem bízok. Az első pozitív eredménye után ijedten kaptam magamhoz a másikat, aminek az előzőhöz hasonló lett az eredménye. A szívem kalimpálni kezdett és úgy éreztem szívinfarktust fogok kapni. Nem azért, mert nem örültem neki, hanem azért mert még nem álltam rá készen. Törökülésben gubbasztottam a fürdőszoba kellős közepén két darab pozitív terhességi teszttel a kezemben. Üveges tekintettel bámultam ki a fejemből, ajkaimra pedig akaratlanul is mosoly húzódott. A gondolatok cikáztak a fejemben, de egyiket se tudtam józan ésszel felfogni. Egy kisbaba. Az én fiam vagy lányom cseperedik a hasamban. A szememből forró, sós öröm könnyek kezdtek záporozni. Később elfogott a félelem. Hogy mondom el Zayn-nek? A gyomrom görcsbe rándult, mire én óvatosan vezettem le még lapos hasamra a kezem. Hónapok múlva kerekded pocakommal teszem majd ugyan ezt. Mi lesz, ha Zayn el akarja vetetni? Nem! Azt már nem! Ő a miénk, nem veheti el senki tőlem. Csak sokkal több rémes felvetés után nyugtattam meg magam, hogy Zayn talán még örülni is fog neki. Hatalmas erő feszítéssel tápászkodtam fel a földről és remegő térdekkel elindultam lefelé, a konyhába. Hátam mögé dugtam kezeim, amik erősen szorították a két tesztet, annyira erősen, hogy már csaknem ellilult tenyerem. Ahogy leértem Zayn szerencsétlenkedése fogadott.
- Bassza meg! -üvöltött, mivel leborult a földre az össze teafilter. Lehajolt, hogy össze szedje őket, majd újra a teafőzővel kezdett csatát vívni. Halkan sóhajtottam, ezzel erőt véve magamon. Zayn meghallotta sóhajom és mindent elhajítva a kezéből igyekezett felém.
- Mindjárt kész a tea, jelenleg fent áll egy kis probléma, de megoldom. -kezét derekam köré fonta, miközben nyakam tövére lehelt egy csókot.
- Beszélnünk kell. -remegve sütöttem le tekintetem. Zayn keze felfedezte az én kezeim, amik továbbra is a hátam mögött lapultak. Arca meglepett lett, s egyik kezét levezette derekamról. Elindultam a kanapé felé, ő pedig szorgalmasan követett engem. Óvatosan ereszkedtem le a puha üllő helyre, miközben biccentettem fejemmel Zayn-nek, hogy ő is üljön le. Ijedt arca megrémisztett ezért csak jobban féltem a bejelentéstől. 
- Baj van? -kérdezte miközben egyik kilógó tincsem fülem mögé simította. Remegve ráztam meg a fejem.
- Amanda, látom hogy nincs minden rendben, mondd már! -biztatott, s lopva hátam mögé próbált kukucskálni. Félve emeltem elő először a jobb kezemet. Remegő ujjaim szét nyitottam, így a szemben lévő fiú is szemügyre vehette a terhességi tesztet. Minden idegszálammal Zayn arcát figyeltem, remélve hogy le tudok róla valamit olvasni. 
- Ez már biztos? -elvette kezemből a tesztet, s végig simított combomon. Mély sóhajjal csúsztattam kezébe a másik eredményt is. A két teszt között cikázott a tekintete, amitől kezdtem még jobban megijedni. Tekintetem a combomon heverő kezére vándorolt és már bele kezdtem volna a magyarázkodásba de akkor Zayn hideg leheletét éreztem meg ajkaimon. Habozás nélkül tört be a számba, nyelvemért kutatva. Zayn mindig is jól oldotta a feszültséget, ezzel most sem volt probléma. Ajkaink elválása után egyenesen a szemembe nézett, ami megnyugtatott. Ajkaimba haraptam mire ő fülig érő mosollyal hajolt fülemhez. 
- Már vártam. -súgta fülembe, mire hevesebben kezdett verni a szívem. Az én ajkaim is mosolyra húzódtak a megkönnyebbüléstől.
- Örülsz neki? -hátrébb húztam a fejem, hogy teljes kilátás nyíljon Zayn-re.
- Viccelsz? Apa leszek! -vigyorodott el, miközben hasamra vezette kezét és végig simított rajta. Nem tudtam elrejteni zavartságom, hisz felfoghatatlan élményen megyek most keresztül. Szememből előtörtek a gyémánt szerű könnyek. Kezei lassan vándoroltak arcomhoz, és hüvelyk ujjával törölgetni kezdte a könnyeket. 
- Most miért sírsz? -kérdezte meglepődve. -Nem akarod? 
- Mindennél jobban akarom őt, csak félek. -sütöttem le újra tekintetem. 
- Mitől? -nem hagyta hogy kerüljem a szemkontaktust, államnál fogva hajtotta feljebb fejem.
- Attól hogy elhagysz. -valltam be szégyellősen. 
- Bolond vagy. -hitetlenkedve rázta meg fejét. -Meg ígértem, emlékszel? -féloldalas mosolyra húzta száját.Könnyektől csillogó szemeimmel kémleltem gyönyörű barna íriszét, ami magába szippantotta az elmém. -Mindennél jobban szeretlek titeket. -motyogta miközben a hasamat kémlelte. Zayn szavai erősen meg leptek, azt hittem ki fog akadni. 
- Hívom a srácokat. -hatalmas mosollyal az arcán állt fel a kanapáról a telefonért indulva.
- Ne! -ragadtam meg a csuklójánál fogva. - Majd ha teljesen biztos lesz. -suttogtam halkan. 
- Jogos. -húzta a száját, majd vissza huppant mellém a kanapéra. 
- Haragszol? -kérdeztem kissé félénken.
- Dehogy is! Csak még mindig nem tudom felfogni. -maga elé meredve morogta. - És tudod, egy gyerek nagy felelősség,  arról nem is beszélve hogy veled milyen nehéz báni. -az elején még komolyan a végét viszont már nevetve sikerült elmondania. 
- Így jártál. -dörgöltem az orra alá kuncogva, miközben vállára hajtottam a fejem.
- Még szerencse. -súgta fülembe érdes hangján amitől kirázott a hideg. - Basszus! Elfelejtettem a teát- kapott a fejéhez, mire én elnevettem magam.
- Hagyd! Ne szenvedj vele. -csitítottam.
- Előbb-utóbb meg kell tanuljam. -karolt át vállamnál.
- Isten őrizz! Ilyen nehéz feladatot nem akarok rád bízni. -háborodtam fel, persze csak viccből.
- Igazad van, majd felnő a gyerek sörön. -mosolygott rám gúnyosan. Abban a pillanatban elöntött a boldogság. Felhőtlenül boldog voltam, hiszen anyuka leszek, életem szerelme pedig apuka. A testem minden porcikája mosolygott, a szívem pedig kiugrani készült a helyéről. Ezt az érzést mostanában egyre többet érzem. Zayn erősen szorított magához. Éreztem ahogy az ő szíves is hevesen kalimpál a helyén. Beleszakad a szívem, akárhányszor vissza gondolok a végig szenvedett időkre. Viszont megérte, mert most itt vagyunk. Egymás karjai közt és egy igazi csodát várunk, ami már elkezdődött. Már nem csak a szavak és tettek fognak minket egy életre össze kötni, hanem egy hús vér ember, azaz gyerek is. A mi gyerekünk. Ekkor hallottam ahogy Zayn nagyokat sóhajt. Eltoltam magamtól, hogy meg nézhessem mi a baj. És láttam ahogy apró könnycseppek potyognak ki sorra szeméből.
- Te sírsz? -mosolyodtam el akaratom ellenére is.
- Nem, csak bele ment a hajad a szemembe. -törölgette meg arcát.

- Nem kell tagadni. -állítottam le kezeit. Zayn erre elmosolyodott, két tenyere közé vette arcom, és magához húzta. Ajkai perzselték enyéim.

- Szeretlek. -súgta bele csókunkba. 

The End

 Halihó! Most kivételesen nem rész hozok, hanem egy díjat amit nagyon szépen köszönök:  Sophie.xx-nek <3

 Szabályok:
1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)

1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?
- Kata. Nem nagyon becéznek. :)


2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?
- Little Things-en szoktam sírni általában :)) de ez hangulattól függ.

3. Félsz a sötétben?
-Nem.

4. Szerelmes vagy valakibe?
-Most nem.

5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?
-Huh, hát egy program keretében kijutottunk Olaszországba, és meg ismerkedtem egy aranyos külföldi sráccal :)) amikor beszélgettünk egyszerűen befuccsolt az angol tudásom és makogtam össze vissza xdd
 
6. Gondolatban öltél már meg valakit?
-Nem hiszem.

7. Szerinted péntek 13.-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?
-ugyan olyan átlagos nap.

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
-lehet..

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?
-Nem érdekel hogy más mit gondol a zenei ízlésemről.

10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
-Még most is xdd

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
- találkoznék az 1D-vel *o*
 
12. Szoktál álmodozni?
-oh, még mennyit. :)

 
13. Járnál Chace Crawforddal?
-Neem.
 
14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?
-Kettőt :)) egy nagyobb fiút és egy kisebb lányt :$

15. Adni vagy kapni jobb?
-mindkettő.

16. Titkom:
-Ha elmondom nem lesz titok.

17. Bakancslista: 
-Találkozni az 1D-vel.
- Go to London and New York.
 

Akiknek küldőm:



* ••Macy Claudia Morrow♥••
* Patricia Kossuth 
* Sophie Palmer 
* иσяιιcι. ★

~31.rész

  Sziasztok! először is:

BOLDOG SZÜLINAPOT HARRY-nek!

ez a rész nagyon rövid lett, azért, mert úgy tervezem holnap is hozok egy kicsit hosszabb részt, ami Zayn szemszögéből íródik :)) a rossz az egészben, hogy az lesz a befejező rész. Igen, ide is elértünk. Amanda és Zayn boldog, kell ennél több? Holnap még írok ezzel kapcsolatban, addig is jó olvasást ehhez a rövidke de(!!!) "szaftos" részhez :P mivel még sose írtam ilyet, nézzétek el hogy béna vagyok xdd azért  remélem tetszeni fog :)

DE mielőtt bele kezdenénk, szeretném meg köszönni a díjat Lili^^-nek 

Szabályok:
1. Írj magadról 11 dolgot!
2. Válaszolj 11 kérdésre!
3. Írj 11 kérdést!
4. Küldd tovább 11 embernek!

1. Írj magadról 11 dolgot!
1. Most 7.-es vagyok.
2. Néha túlságosan is őrült vagyok.
3. Gitározni tanulok.
4. Directioner vagyok<3
5. Könnyen barátkozok.
6. Csak néhány olyan ember van az életemben akiben teljesen megbízok.
7. Mindig mosolygok :)
8. Szeretek énekelni, más kérdés hogy nem tudok.
9. Folyton nyüzsgök, nem bírok egy helyben ülni, mindig keresem a kalandot :P
10. Inkább nevetek, mit hogy bárki lássa rajtam ha baj van.
11. Karkötő és körömlakk mániás vagyok :D

2.Válaszolj 11 kérdésre!
1. Miért kezdtél írni? : Fogalmam sincs, ebben a dologban is ki akartam magam próbálni:)
2. Van példa képed? Ha igen ki? : Ezen még nem gondolkoztam, szerintem nincs.
3. Tél vagy nyár? : Nyár!! Utálom a telet! nem bírom a hideget, a havat és az esőt, egyszerűen rosszul vagyok tőle :P Legszívesebben azt szeretném ha mindig sütne a nap.
4. Gondolkoztál már azon hogy könyvet írj? : Nem, esetleg csak magamnak írosgatnék :))
5. Kedvenc zene? : Erre nem tudok válaszolni, mikor mi :P
6. Az új blogod neve, Édes kis semmiségek. Honnan jött a név? : Nem tudom, valami magyar nevet szerettem volna mindenképp, ezért ez lett.
7. Hányas tanuló vagy? : 4-5 rosszabb napokon 3.
8. Mi az álmod? : Hogy Amerikában éljek.
9. Mi ad ihletet egy-egy rész megírásához? : Néha csak egy dalszöveg.
10. Ha meg tehetnéd, újra kezdenéd az életed? : Nem, akkor miért güriztem ennyit? xd
11. Melyik blogoknak vagy rendszeres olvasója? :Nem sok blogot olvasok :S

3. Írj 11 kérdést! 
1. Hány éves vagy?
2. Directioner vagy?
3. Miért kezdtél a blogírásba?
4. Mi az, amit a legjobban utálsz?
5.Mit szeretnél a jövődben elérni?
6. Van valamilyen házi állatod? Ha igen milyen?
7. Bírod a hideget?
8. Kedvenc tantárgy?
9. Mennyi időt vesz igénybe egy rész megírása?
10. van példa képed?
11. Hova szeretnél mindenképp eljutni?

4. Küldd tovább 11 embernek!
11 embernek sajnos nem tudom, mivel nem olvasok annyi blogot. De itt egy pár:

MissLocsiFecsi

~ Justagirl. ~

ÉS még nincs vége :D kaptam egy ilyet is:

Amit nagyon nagyon nagyon szépen köszönök Zsófee Tóóth-nak! :)<3 

Na de a "hálálkodások után" nem is húznám tovább az idegrendszeretek! :P
Ui.: ti vagytok a legjobb olvasók!<3

 - Kedves utasaink! Meg kezdtük a leszállást! -szólalt meg a stewardes, mire felkaptam a fejem és fülig érő mosollyal vártam a landolást. Három nap telte el, mióta előkerült Zayn, és most úton vagyunk hazafelé. A vállamnak dőlve alszik a kimerült rossz fiú. Édesen szuszogott miközben megpróbáltam felkelteni. 
- Zayn! Kelj fel! meg érkeztünk. -suttogtam a fülébe miután sikeresen landolt a gépünk este nyolckor. Hunyorogva nyitotta ki a szemét és körbenézett, majd nyugodtan állapította meg, hogy végig aludta az egész utat. Sóhajtva kinyújtózkodott, majd felém fordította a fejét és egy csókot lehet ajkaimra. 
- Gyertek már! -szólt ránk Niall, mire mind ketten elmosolyodtunk. Miután leszálltunk a fém monstrumról, három taxit hívtunk ami a házunk előtt rakott ki minket. Liam boldogan nyitotta ki a bejárati ajtót, Niall pedig rögtön rárabolt a hűtőre, hamar lefagyott a mosoly az arcáról, mivel megállapította hogy nincs itthon kaja. Harry hősiesen rá vette magát, hogy elmegy Elisával bevásárolni, mire Louis akaratoskodva jelentette ki hogy ő is velük megy. Kicsit féltékeny Elisára mióta sülve-főve együtt van Harry-vel. Az elmúlt három nap gond mentesen telt, ami meglepő volt, mivel ezelőtt három órát is alig bírtunk ki kisebb össze szólalás nélkül. Beláttuk, hogy mind ketten megtörtünk a szerelem előtt. Tovább nem játszhatjuk el hogy utáljuk egymást. Voltak még bennem kételyek, afelől hogy Zayn mennyire gondolja komolyan, de a Los Angeles-i afférunk elég meggyőző volt. 
- Mutatni akarok valamit. -húztam be magam után Zayn a szobám ajtaján, mire az arcán kíváncsiság tükröződött. Leültettem az ágyam szélére, ami még izgatottabbá tette. 
- Na mutasd. -csapta össze kezeit, majd kíváncsi mosollyal kémlelni kezdett.
- Ne bízd el magad. -fintorogtam mivel tudtam már perverzségeken jár az esze, bár ezt nem lehetne ne félre érteni, mert a következő mozdulatommal lejjebb csúsztattam a nadrágom a csípőmön. Zayn kikerekedett szemekkel bámulta a kis bőrfelületet. Emlékeztek még a tetoválásomra? "Who changed my life..." Nos, mivel időm volt rá, és pontosan tudtam mi lesz a befejezése, így hát újra tű alá feküdtem, hogy rám varrják a négy betűs nevet.
- Ezt nem hiszem el. -húzott magához közelebb, hogy még jobban szemügyre vehesse. Mutató ujját lassan húzta végig a saját nevén. -Jól meg gondoltad? -nézett rám kérdően, mire én magabiztosan bólintottam. 
 - Soha nem voltam még semmiben ennyire biztos. -jelentettem ki. Zayn ajkai hatalmas mosolyra görbültek, megragadta a derekam és magához húzott. Egyenesen az ölébe érkeztem, ami hatására a pulzusom az egekbe szökkent. Zayn megcélozva a vállamat, óvatosan lehelt rá pár apró, finom csókot, később a nyakamat elérve. Érintésétől rázott a hideg, az egész testem bele remegett minden mozdulatába, ezáltal  diadalmas mosolyra kényszerítve a rosszfiút aki ezt nem hagyta annyiban, folytatta a kínzásom. Egyik kezem ösztönösen karolta át Zayn nyakát, a másik pedig felfedező útra indult a pólója alatt. Eközben a fiú sem lustálkodott, ajkai kíméletlenül zárták el enyéim. Nem siette el a dolgot, direkt "éheztetett". Lassan nyalta meg alsó ajkam bejutásért, mire én nem habozva beengedtem őt. Nyelve felkutatta enyémet, s azok ketten vad táncot kezdtek járni. Kíméletlenül lehelt egyre több tűzet csókunkba, ami később véres harccá fajult. A csata kellős közepén már hevesebben kezdtem gyűrögetni és rángatni pólója alját, ez őt rendszeres sóhajtásokra és mosolygásokra ösztönözte. Ki jelenthetjük: játszott velem. De ezt most nem bántam. Mint kiéheztetett tigris tepertem le az ágyra, mire ő egyetlen határozott mozdulattal fordított a helyzeten, így újra ő vette át az irányítást. Csak az a csók, el juttatott arra a pontra, hogy még többet akarjak.
- Mohó vagy. -súgta bele fülembe, miközben csókokkal hintette be testem.
- Te tehetsz róla. -ziháltam, mivel az egyenletes légzésről már nem lehetett beszélni. A mondatomra Zayn csak még gyengédebben, még idegtépőbben kezdte teljesíteni a feladatát. Vissza tért az arcomhoz. Egyenesen bele nézhettem gyönyörű barna szempárjaiba, ami mint valami örvény szippantott magába. Abban a szempárban égett a tűz és a vágy, amit én akartam eloltani. Mire észbe kaptam újra éreztem ajkait, amit ki akartam használni. Türelmetlenül tört be nyelvem szájába, rögtön a nyelvét keresve.  Beleharaptam alsó ajkába amit ő egy férfias morgással hálált. Zayn sóhajai egyre hangosabbak lettek, amit igyekeztem fölül szárnyalni, hisz nekem is meg kell hálálnom a "tetteit". Egyik kezével mellettem támasztotta magát a másikkal pedig gyengéden kutatott a pólóm alatt. Keze lejjebb vándorolt, s a nadrágomat kezdte rólam lehámozni. Az egész testem ívbe feszült és remegett, amit Zayn abban a pillanatban észre is vett.
- Nem muszáj ha nem akarod. -abba hagyott mindent, amit eddig csinált és újra feljebb mászott, hogy a szemembe nézhessen.
- Tudod jól mit akarok. -morogtam rá, mire ő egy kanos vigyort villantott.
- Nem, nem tudom, fejtsd ki kérlek. -meg próbált nyugodt lenni, de nem tudta elrejteni előlem heves zihálását, ami ha nem vigyázok hamarosan abba marad.
- Nem hagyhatod most abba. -nyafogtam.
- Nyugodj meg, nem is tudnám. -rabolt rá újra óvatosan a nyakamra apró nyomokat hagyva maga után. 
- Nem kell óvatosnak lenni. -böktem ki levegő hiányban szenvedve.
- Te kérted. -mordult fel. Újra a nadrágommal volt elfoglalva, amitől talán túl gyorsan szabadított meg. Közben én sem tétlenkedhettem, a pólóját kezdtem lehámozni róla. A látványtól teljesen leblokkoltam. Tátott szájjal néztem végig újra és újra kidolgozott felső testén. 
- Tetszik? -kérdezte egy perverz vigyorral, majd feljebb kúszott az ágyon. Nyeltem egy nagyott, miközben bólintottam. Zayn megpróbálta elterelni hasáról a figyelmem pár forró csókkal, s közben megszabadított pólómtól amit egyetlen mozdulattal hajított a földre, nem sok idő kellett, hogy a maradék ruhadarabok is erre a sorsra jussanak. A szerelem. Nem múlik el, nem csökken, nem változik át, nem lesz hidegebb. Ha nem látod, akkor is úgy érzed vele vagy, de legalább is benned van, ha otthagy, akkor is tudod, hogy szeret. Pedig lehet, hogy sohasem mondta ki, soha nem keresett, csak megtalált. Hagyd, hogy elkapjon az érzés, hogy magával vigyen.  Ne öld meg az érzést, ne fojtsd meg, ne akard korlátozni, egy pillanatra se. A szerelem törékeny, ezért vigyázni kell rá. És én most engedtem magamnak, hogy érezzem hogy szeret. Zayn ezt kifogástalanul megmutatta. Én meg csak hagytam, hagytam hogy lángra kapjon bennem a szerelem, ami azóta ég, mióta tudom, hogy szeretem őt.  Boldognak éreztem magam. Mert minden tökéletes. Igen így van, mert ez a pillanat most csak az enyém. Szerettem volna minél jobban magamba raktározni a pillanatot, viszont Zayn megnyugtatott afelől, hogy nem ez az utolsó ilyen esténk kettesben. Tiszta érzelem, s a tiszta szerelem keringett a levegőben. Miután  végig sodort rajtunk a kéj hulláma, mind ketten kifáradtan hullottunk le az ágyba, egymás mellé. Szemeim lecsukódtak, és próbáltam minél előbb vissza keveredni a földre, ahonnan Zayn elrabolt. Zihálva, fújtatva feküdtünk egymás mellet, el kellett telnie egy kis időnek ahhoz, hogy Zayn felé tudjak fordulni.
- Sajnálom. -zihálta fülembe.
- Ne sajnáld, nincs rá okod. -nyugtattam meg, miközben arcát kémleltem. Zayn egész testén csillogtak az izzadság cseppek, amit büszkén nézegettem, hisz azok miattam vannak rajta.
- Lehettem volna óvatosabb is. -bűnbánó tekintetét vetette rám.
- Be fejeznéd? Csodás voltál! -bújtam közelebb hozzá, hogy egy csókot lehelhessek ajkaira.
- Te hoztad ki belőlem. -súgta bele csókunkba.
- Kár hogy ehhez ennyi idő kellet. -most az én arcomra húzódott diadalmas mosoly. Zayn meglepődve húzta el fejét, a következő lendülettel pedig felült.
- Ezt hogy érted? -kérdezte meglepve. Erre elég volt oda nyújtanom elé karomat, ami még mindig bőséggel büszkélkedett a hegekben. Arcáról lehervadt az értetlen tekintet, s érzékenyen simított végig a bőrfelületen.
- Sajnálom. -suttogta újra bűnbánóan. 
- Már nincs mit sajnálni ezen. Minden meg oldódott. -ültem fel én is.
- Azért nem minden. - gyors mozdulattal húzott bele ölébe. Kíváncsian simítottam végén csupasz mellkasán. - Ugye nem gondolod hogy most már könnyű dolgod lesz? -vonta fel szemöldökét. 
- Reméltem, hogy hozod a formád. -vigyorogtam, mire ő csak kacsintott egyet. 
- Hosszú még az este. -morogta, s felnézett a falon kattogó órára ami még csak éjfelet mutatott.