~21.-rész

Sziasztook! Nagyon hálás vagyok a sok olvasónak és kommentelőknek! itt a 21.-rész :)) remélem tetszeni fog! 10-15 komi után jön a kövi rész :)) jó olvasgatást!

 Azt hittem meg haltam. A halál kellemes és nyugtató. Minden annyira békés. Semmi bonyodalom, semmi baj nincs. Eddig biztos voltam benne hogy pokolra jutok.. de szerintem a mennyország kapui előtt voltam.

A felhők fölött, egy hatalmas arany kapu előtt. Amikor a kapu előtt álló, kedves, gyönyörű búzaszőke hajú, a 30 éveit tölthető, nő nyúlt a kezem után. Kedvesen pillantott rám, majd isten tudja honnan, talán a felhők közül lépet közénk Zayn. A nő a kezemet Zayn-nek adta át. Zayn köszönete jeléül bólintott és besétált velem a kapun, ahonnan vakító fehérség világított.

*Zayn szemszöge*

Amanda arca tűz piros volt. A szeme pedig egyre gyakrabban csukódott le több másodpercre. Totál meg ijesztett! Majd a térdei meg rogytak és a földre borult. Szerencsére még időben el sikerült kapnom.

- Amanda! Ami! AMI! Kérlek mondj valamit! AMANDA! –a torkom összeszorult, a szívem pedig hevesen vert. Amanda a karjaimban feküdt, ájultan. Nem tudtam mit csináljak. Eddig mindig próbáltam erős, határozott srácnak tűnni. De most, nagyon meg ijedtem és már a pánik kerülgetett.

- Úristen mi történt? –Liam rohant le a lépcsőn. Nem tudtam hogy ő

is itthon maradt..

- Erre most nincs idő! Itt a kocsi kulcs! –kikotortam a zsebemből a kulcsot és Liam kezébe nyomtam. Liam gyorsan levette a zakómat a fogasról és Amandára terítette. Az ölemben vittem ki a kocsihoz és befektettem a hátsó ülésre és beültem mellé. Liam padló gázzal sietett a sürgősségire.. lehet okosabb lett volna a mentőt hívni.. de arra egyszerűen már nem volt idő. Iszonyatosan aggódtam! Soha semmi nem rázott meg eddig így! Amandát rettenetesen féltettem. A kocsi hatalmas  fék csikorgással kanyarodott be a kórház elé. Amandát rögtön kivettem a kocsiból és rohantam fel vele a sürgősségi osztályra.

- Úristen anya! Az ott Zayn Malik! –ordította egy kislány akit pont akkor toltak be hordágyon. Meg szakadt a szívem. Ekkor vettem észre hogy mindenki engem bámul és az ölemben lévő Amandát. Liam segítőkészen rohant utánam. Az épület 3. emeletén lévő sürgősségi osztályon alig szállingózott pár ember. Aminek örültem, legalább Ami hamar sorra kerül. Amandát én személyesen fektettem le egy kórházi ágyra. Szörnyű volt.. Az ápoló nők azonnal lélegeztető gépre rakták és infúziót vezettek be neki. Borzalmas volt látni ahogy fal fehéren, eszmélet vesztve fekszik gépekre kötve. A kezét nem engedhettem el. Az képtelenség hogy egy pillanatra is itt hagyjam! Semmi másra nem vágytam jobban, minthogy lássam újra kipirult arcát, ahogy zavarba tudom hozni, ahogy mosolyog amikor ideges.. és a boldog percek, amiket átéltünk már párszor együtt. Annál nincs jobb dolog. Ekkor jöttem rá hogy tiszta érzelgős vagyok.. Pff.. mit ki nem tudnak belőlem hozni a nők.. ez nem fair..

- Maga ki mehet! –kacér tekintettel nézett rám egy fekete hajú ápoló nő.

- Nem! Itt maradok mellette! –fintorogtam. Még hogy kimenjek.. esélytelen.

- Itt unatkozni fog. –próbálkozott az ápolónő. Mutató ujját végig vezette a bal karomon. Hát ez már több a soknál! Értem én hogy őrülten sexy, dögös pasi vagyok! De észre vehetné hogy egy számomra fontos lány mellett ülök a kórházba!

- Vegye le rólam a kezét és inkább tolja ki a seggét és szépen szóljon az orvosnak! –hatalmas gúnyos mosolyra húzódott a szám széle. A nőci megsértődve, csámpás léptekkel igyekezett ki a teremből.

Így hát egyedül maradtam Amandával.. már kezdtem azt hinni Ami-t látván, hogy én is el fogok ájulni.

- Jó estét! –belépett a főorvos. Egy 30 éves, szőke hajú nő.. hát eléggé meg lepődtem..

- Hello! Mrs.Cullen! –nyújtotta a kezét.. erre semmi szükség.. de azért kezet ráztam vele.

- Örvendek! Zayn Malik!

- Nos akkor szólíthatlak Zayn-nek? –kérdezte egy kedves mosollyal.

- Felőlem Bob-nak is csak segítsen kérem Amandán! –felsóhajtottam és könyörgően néztem rá.

- Tehát a barátnőd? –kérdezősködött, miközben átfutotta a kezében lévő iratot és az infúzióhoz lépett.

- Hát.. ez bonyolult… Azt hiszem... mindegy!...tehetek valamit érte? – végig futott az agyamban, hogy akkor most mi is van köztünk és arra az egyszerű tényre jutottam hogy, nem tudom!

reménykedő tekintetemet Mrs.Cullen tekintetébe fúrtam, remélvén hogy érzi mennyire fontos nekem Amanda.

- Zayn most azzal segítesz neki a legtöbbet ha kimész! –motyogta miközben Ami-t tüzetesen végig mérte.

- Maradok! –jelentettem ki... De ha ezzel jót teszek neki.. akkor legyen.

És elindultam kifelé. A padló mintáját már jól ismertem, fehér és halvány kék kockás.. az ajtóból még vissza fordultam és vetettem egy utolsó pillantást Amandára. Szememmel újra a padlót kémleltem.

A váró teremben Liam sétálgatott fel-alá idegesen. Ahogy meg látott egy kis remény csillant fel a szemében.

- Jól van? Mi történt? –rohamozott le.

- Nem tudok semmit.. az orvosok minden tőlük telhetőt meg tesznek. –zavartan makogtam. Abban a pillanatban azt kívántam bárcsak én feküdnék ott, ahol most Amanda. De mi csak vártunk.. és vártunk.. Idő közben Niall is meg érkezett.. Aki elújságolta hogy Elisa és Harry társaságára ne nagyon számítsunk, Louis pedig sík részegen táncolgat még a bálon.. Hát nagyszerű haverok.. Már elmúlt éjfél amikor Mrs.Cullen kilépett az ajtón. Mindig is utáltam a fehér köpenyes doktorokat. Kiráz tőlük a hideg is.. de most nagyon örültem neki. Fel toppantam a székemről és szó szerint megrohamoztam.

- Jól van? –tettem fel a legfontosabb kérdést.

- Szerintem ezt inkább bent beszéljük meg. –vész jósló szemeket meresztett rám. Én persze rögtön a legrosszabbra gondoltam.

Mrs.Cullen megállt Amanda ágya mellet. Én is hasonlóan tettem csak én az ágy másik oldalánál ácsorogtam.

- Amanda csak elájult, a kimerültség lehetett az oka. Kutya baja se lesz! –biztató hangon közölte a jó hírt.

- Meddig kell bent maradnia?

- Attól függ hogy lesz.. –Mrs.Cullen kicsit érdekesen mondta..

*Amanda szemszöge*

Teljesen biztos voltam benne hogy a mennyország kapuin lépek be Zayn-nel. Valóságos csoda volt. Ahogy beléptünk a vakító fehérségbe.

Egy szikla szélén találtuk magunkat. Meg ijedtem, Zayn-t szorosan magamhoz szorítottam, egyik lógó tincsemet a fülem mögé vezette.

- Légy erős! –bársonyos hangán szólalt meg. Nem értettem mi történik.

- Zayn? –minden erőmet össze szedve nyögdécseltem ki.

- Igen itt vagyok! –angyali hangon szólalt meg.

Ekkor fények pislákoltak